Trójai faló

A trójai faló megépítése a trójai háború fordulópontját jelentette. A háború akkor már tíz éve folyt az Agamemnón zászlaja alatt egyesült görög seregek és a trójaiak között. A háború oka az volt, hogy Párisz trójai királyfi elrabolta Menelaosz spártai király feleségét, Helenét, és vele a spártaiak kincseit is.

A háború tizedik évében Odüsszeusz, a görögök egyik legnagyobb hőse, és Ithaka királya, Pallasz Athéné, a bölcsesség és a hadicselek istennője sugallatára javasolta a faló megépítését. Belsejében görög harcosokat rejtettek el, s ezután a görög seregek úgy tettek, mintha elvonulnának Trója alól. Valójában csak egy közeli szigetig hajóztak, ahol kikötöttek, és vártak a Trójában maradt görögök jelére.

A falovat Odüsszeusz tanácsára Athéné istennőnek készítették, hogy cserébe jó szelet biztosítson a görögöknek a hazaútra. A trójaiak, miután látták elmenni a görög hajókat, előjöttek a várból, és ott találták a lovat. Ekkor Szinón, egy görög katona, akit Odüsszeusz előre betanított arra, hogy mit kell mondania, azt állította, hogy megszökött a görögöktől. Priamosz trójai király hitt Szinónnak, aki azt mesélte, a faló megvédi a várost.

A trójaiak be akarták vontatni a várba a lovat, ám Apollón isten papja, Laokoón tiltakozott, mert ő átlátott a cselen. Azonban Poszeidón tengeristen, aki maga is a görögök szövetségese volt, megölette két kígyóval Laokoónt és a fiait. A trójaiak ezt isteni jelnek tekintették, és bevontatták a városba a lovat.

Este a trójaiak nagy ünnepséget rendeztek, majd miután minden trójai elaludt, Helené, aki be volt avatva, kiengedte a görögöket a falóból, ők pedig felgyújtották a várost, így jelezve a többi görögnek, hogy jöjjenek vissza. Azok hamar jöttek, és mindenkit megöltek.

Trójai háború

A trójai háború fegyveres konfliktus volt az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között. A történet szerint a háború azután tört ki, miután Párisz, Trója hercege elrabolta Helenét, Meneláosz spártai király feleségét. Homérosz műve, az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által. A görögök az akhájok vezetésével törzsenként reprezentálják magukat. A történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak.

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. január 11.

Pontosság

ellenőrzött

Rövid áttekintés – Trója 

Homérosz költeményében a háború kiváltó oka Szép Heléna elrablása volt. Helené Meneláosz felesége volt, akit Párisz, a trójai király Priamosz fia szöktetett meg Spártából. Ennek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja. Azonban tíz éves küzdelem után sem sikerült a megerősített várost elfoglalniuk.

Odüsszeusz egy szolgától látta aki egy falovat faragott fiának és ebből nyert ötlet által építették meg végre a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat (trójai faló), amelyben a harminc legbátrabb görög harcosok rejtőztek el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. Kasszandra és a pap Laokoón figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát. Innen származik a mondás: „félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”, illetve a „trójai ló” fogalom. Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.

Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét
www.görög mítosz.hu - © 2008 - 2024 - madai.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat